G�s�k

A g�sa jap�n kifejez�s, jelent�se: professzion�lis sz�rakoztat�. A g�sa-hivat�s fontos elem a jap�n tradicion�lis t�rsadalmi �letben. A g�s�k szolg�ltat�sai kiz�r�lagosan az arisztokrat�k sz�m�ra biztos�tottak, �s ezek a n�k igen magas szinten saj�t�tott�k el a hagyom�nyos jap�n m�v�szeteket. Eleganci�juk kiv�teles, ak�rcsak a vonzerej�k. A g�s�k professzion�lis vend�gl�t�k - egzotikus v�ltozatban. A hivat�s legkor�bbi m�vel�i f�rfiak voltak, de a 18. sz�zadt�l kezdve n�k t�ltik be ezt a szerepet. A fiatal l�nyok k�pz�se m�g a kamaszkor el�tt megkezd�dik, amikort�l fogva megtanulj�k mindazokat a m�v�szeteket, amelyekre sz�ks�g�k van mesters�g�k gyakorl�s�hoz. Csak az kapja meg a g�sa c�met, aki a maga csoportj�b�l a legk�pzettebb, �s sikerrel tesz le egy szigor� vizsg�t

Sz� szerinti ford�t�sban a mesters�g neve "sz�p szem�lyt", illetve "m�v�szetekkel �l� szem�lyt" jelent. A g�s�k meg is felelnek ezeknek az elv�r�soknak: a m�v�szetek mesterei. Hagyom�nyos kimon�ban j�rnak, egyszer� facip�t, klump�t viselnek, hajukat bonyolult frizur�ba rendezve viselik, melybe f�md�szeket fonnak. Arcukat feh�rre alapozz�k, �s az ajkakat �g�v�r�sre festik. A fiatalabb l�nyok csak a fels� ajkukat festik meg, s az er�sebb vonzer� �rdek�ben piros cs�kot festenek a nyakszirtj�kre.

Az 1920-as, 30-as �vekben a jap�n t�rsadalmat fenyeget� vesz�lynek tartott�k e mesters�g gyakorl�it, s�t a negyvenes �vekben a g�sa-hivat�st t�rv�nytelennek nyilv�n�tott�k, gyakorl�inak t�bbs�g�t gy�ri munk�ra k�telezt�k. Az 1970-es �vekben m�g 17 ezer g�sa gyakorolta hivat�s�t Jap�nban, m�ra mintegy ezren �lnek Oszak�ban �s Kiot�ban

G�s�k szerepe

A jap�n �let jellege, a titkokkal, csod�kkal �tsz�tt jap�n kult�ra megk�zel�thetetlen �s sokszor �rthetetlen a nyugati emberek sz�m�ra. Legink�bb �rthetetlen �s f�lre�rthet� a nyugati t�rsadalmakban a g�s�k k�l�nleges �s �rdekes szerepe. Sokan azonos�tj�k ezeket a h�lgyeket a prostitu�ltakkal, s ennek k�vetkezt�ben sz�mos f�lre�rt�s keletkezett a teah�zakban tev�kenyked�, m�v�szi tehets�ggel meg�ldott, nagyszer� sz�rakoztat� h�lgyek szerepk�r�t illet�en. Eg�szen m�sk�nt �t�l meg egy g�s�t az �tutaz� k�lf�ldi, m�snak ismeri meg, aki hosszabb ideig �l Jap�nban, �s mer�ben m�sk�nt l�tja �s �rt�keli a jap�n t�rsadalom.

A g�sa szerves f�ggv�nye a jap�n csal�di rendszernek. A jap�n ember nem szeret idegeneket fogadni a lak�s�ba, viszont nagyon kedveli a vend�gesked�st, az �gyek ter�tett asztal melletti elint�z�se b�lcs alapt�tele �letm�v�szet�knek. A h�ziasszonynak semmi keresnival�ja nincs ilyen t�rsas�gban, de az nem tagadhat�, hogy egy szellemes, kedves n� eg�szen m�s ir�nyt ad a t�rsalkod�s menet�nek, a vend�gek hangulat�nak. Ezt a k�rd�st – hogy a vend�gek sz�rakozzanak is, de a h�ziasszony m�gse legyen jelen – a jap�n g�sa-rendszer oldotta meg. A j� g�sa mindenek el�tt a h�ziasszonyt helyettes�ti a h�zon k�v�li vend�gesked�sn�l.

A g�sa sz� m�v�szt jelent, ezek a sz�p fiatal h�lgyek b�jos cseveg�ssel, t�nccal, zen�vel, j�t�kokkal sz�rakoztatj�k az ocsaja vend�geit. Mindenek el�tt �rzelmileg f�ggetlen, elfogulatlan l�v�n, fell�p�se biztosabb, c�lravezet�bb, mindenkihez kedves. A j� g�sa mag�ba egyes�ti mindazokat a kiv�l� tulajdons�gokat, amelyeket a n�i ide�llal szemben t�maszthatnak. Sz�p �s szellemes. Mozdulatai eleg�nsak, mint gondolatainak kifejez�si form�i. �rt a politik�hoz �s k�zgazdas�gtanhoz, j�rtas az irodalomban �s a n�pm�v�szetekben. A g�sa mindent elnyel, amit hall, semmit se ad vissza. Az igazi g�sa erk�lcs�s.

Hossz� �vekig tart, mire el�rnek erre a m�v�szi fokra, mire megtanulj�k hogyan lehet min�l kellemesebben �s kult�r�ltabban csevegve sz�rakoztatni a f�rfi vend�geket, s miben kell j�ratosnak lenni�k, hogy r�szt vehessenek a sz�npomp�s jap�n �nnepeken. A g�s�k m�v�szi teljes�tm�ny�nek szintje t�jank�nt �s egy�nenk�nt v�ltozik.

Kyot�ban, Jap�n �si f�v�ros�ban, ahol k�pz�s�k a szok�sosn�l szigor�bb, maikoknak – t�nc asszonya – �s geikoknak – m�v�szet asszonya – nevezik a g�sa-jel�lteket, illetve a g�s�kat. Hossz�, f�rads�gos utat j�rnak be, mire elsaj�t�tj�k saj�tos m�v�szet�ket. A n�vend�k maik�kt�l elv�rj�k, hogy tanulm�nyaik mellett kivegy�k r�sz�ket a h�zimunk�b�l. Ha hanamacsiban �lnek, elleshetik a helyes viselked�st �s �lt�zk�d�st, a szok�sokat, kor�n bepillant�s�t nyerhetnek mesters�g�k k�vetelm�nyeibe. El kell �rni�k, hogy szeress�k �s megbecs�lj�k az oneszanok �s az okesz�nok, ha siker�l megkedveltetni magukat, gy�mkodni fognak felette, gondj�t viselik, seg�tenek probl�m�ik megold�s�ban, bevezetik az ozasikibe, bemutatj�k vend�geiknek, s�t az okija anyja adopt�lhatja is a g�s�t.

A szorgalmas tanul�s, �letviteli �s viselked�si szab�lyok, elj�r�sok, szok�sok, teend�k, m�v�szetek elsaj�t�t�sa a g�s�knak k�telez� volt. Fontos r�szei a k�l�nf�le k�sz�n�sek, udvariass�gi gesztusok a vend�gek, az okija �s ocsaja inden lak�ja ir�nt. Minden elk�pzelhet� helyzetben haszn�latos viselked�si szab�lyokra megtan�tj�k a n�vend�ket. Ezeket nem tananyagszer�en saj�t�tj�k el, hanem n�njeik magatart�s�t figyelve �s ut�nozva.

Reggelt�l d�lut�nig – 10-11 �r�t�l d�lut�n 3-ig – egy k�l�nleges tanint�zetben tart�zkodnak, ahol t�ncot, zen�t �s teaszertart�st tanulnak. A tan�r�k ut�n visszat�rnek az okij�ba �s h�zimunk�t v�geznek, majd 4 �ra t�jban elkezdenek k�sz�l�dni a 6 �rakor kezd�d� vacsor�kra. A maikonak akkor is k�szenl�tben kell v�rakoznia, ha nincs dolga este, mert v�ratlanul is sz�ks�g lehet a szolg�lataira. A maik�knak 1950 el�tt nem volt szabadidej�k, ma azonban egy h�napban 2 szabadnapjuk van.

Info: Ayumi oldala