Kalligr�fia �s st�lus:

Az ecsetvon�sok

A k�nai �r�sjegyek fel�p�t�s�nek alapja etimol�giailag a gy�k, amely annak �ltal�ban �n�ll� jelent�ssel is b�r� r�szlete. Err�l az �r�s oldalon b�vebb inform�ci� is olvashat�. Azonban a le�r�suk alapja a k�l�nb�z� ecsetvon�sok le�r�sa, ezekb�l �p�l ugyanis fel az �r�sjegy maga.

Az ecsetvon�sok le�r�s�nak vannak �ltal�nosabb szab�lyai. Pl. a legt�bb ecsetvon�st mindig fel�lr�l lefel� h�zzuk, a v�zszinteseket pedig mindig balr�l jobbra.
Kiz�r�lag egyetlen ferde von�s van, amelyet alulr�l felfel� h�zunk, ez az �br�n a 6-ossal jel�lt. Jobbr�l balra csak ferde von�sok (Pl.: 4-es vagy a 15-�s nagyobbik sz�ra) h�zhat�k.

A legalapvet�bb 7 ecsetvon�snak az 1-6-ost, valamint hetedikk�nt �ltal�nosan a "kamp�s"-nak nevezett von�sokat (pl. 9-es) tartj�k. Ezek ismeret�ben a t�bbi von�s is k�nnyen le�rhat�.

Minden von�snak van egy elnevez�se. Az �br�ra kattintva let�lthet� a t�bl�zat pdf-f�ljban. Ezen szerepelnek a von�sok nevei k�naiul �s kiejt�s�k szerint is.

Vannak tov�bb� az egyes von�sok ecsettel val� le�r�s�nak is szab�lyai. El�bb azonban az �r�sjegyek fel�p�t�s�r�l essen sz�.
A k�nai �r�sjegyek mindegyik�nek van egy �n. "von�ssorendje", ami pontosan meghat�rozza, hogy az �r�sjegyeket fel�p�t� (ecset)von�sokat milyen sorrendben kell hegh�zni. Ez nem puszt�n egy �nk�nyes szab�ly. Egyr�szt seg�t a bonyolultabb sokvon�sos �r�sjegyeket sz�pen �s helyesen fel�p�teni, m�sr�szt, mivel minden gy�knek minden �t tartalmaz� �r�sjegyben azonos a von�ssorrendje, �gy k�nnyebb� v�lik az �r�sjegyek tanul�sa. Harmadik el�ny�r�l a kalligr�fia olvas�s�n�l mutatok be egy p�ld�t, ugyanis a k�t�tt von�ssorrend n�lk�l lehetetlen lenne egyes szabadabb kalligr�fiai st�lusok elolvas�sa. V�g�l, de nem utols� sorban a legt�bb sz�t�r haszn�lat�hoz is elengedhetetlen a von�sok ismerete, ugyanis ennek seg�ts�g�vel tudjuk k�nnyen �s gyorsan megsz�molni egy �r�sjegy von�ssz�m�t, m�rpedig a legt�bb sz�t�rban van von�ssz�m szerinti index, valamint a gy�k�k is a von�saik sz�ma alapj�n vannak sorba rendezve. Ha egy �r�sjegyr�l nem tudok m�st, csak hogy pl. 8 von�sb�l �ll, innen m�r el tudok indulni a keres�s�re a sz�t�rban.

Egy p�lda a gy�k�k von�ssorendj�re a sz�gletes alakzatok rajzol�sa. Itt mindig a bal oldalt h�zzuk el�sz�r, majd a fels� �s a jobb oldalt. Ezut�n, ha a sz�gletes alakzat m�g beker�t m�s �r�sjegyelemeket, akkor azok k�vetkeznek a saj�t megfelel� sorrendj�kben, v�g�l a sz�gletes alak alja. Ezek a

szab�lyok minden egyes gy�kre adottak, b�r a jap�n hivatalos sorrend �s a k�nai n�mely esetben elt�rhet egym�st�l. Az �br�n erre l�that� egy p�lda. Ebb�l is kit�nik, hogy az eml�tett elt�r�s sosem jelent�s �s az alapelvek mindk�t esetben v�ltozatlanok.

Ahogy az egyes von�soknak a gy�k�k�n bel�l megvan a sorrendje, �gy az egyes g�k�knek a

sorrendje is adott egy �r�sjegyen bel�l. Az erre vonatkoz� szab�lyok sokkal egyszer�bbek. "Balr�l jobbra �s fentr�l lefel�". Azaz az egym�s melletti gy�k�kb�l el�sz�r a bal ut�na a jobboldalit rajzoljuk meg, az egym�s felettiekb�l pedig el�bb a fels�t, azt�n az als�t. Erre l�that� k�t p�lda az �br�n. Az als� p�ld�n a beker�t� gy�k a t�bbihez k�pest balra fent helyezkedik el, �gy teh�t mindenk�ppen �t kell el�sz�r megrajzolni, ezut�n a bel�l lev� gy�k�kre m�r alkalmazhat� a "balr�l jobbra..." szab�ly.

Az egyes von�sok ecsettel val� le�r�sa

Amint az eddigi �br�kon l�that�, valamint a gal�ri�ban is sz�p p�ld�kon megfigyelhet�, az ecsetvon�sok kor�ntsem egyszer� "cs�kok", �nmagukban is megvan a szerkezet�k. N�mely von�s vastagon kezd�dik, majd elv�konyodik �s ism�t vastag lesz. N�melyik v�kony t�skek�nt v�gz�dik, m�soknak a v�g�n kamp� van. A von�soknak ez a szerkezete pontosan az ecset haszn�lata folyt�n alakult ki, �s az erre vonatkoz� szab�lyok megtanul�s�val kezd�dik a kalligr�fia tanul�sa.
A szab�lyos (standard) �r�sst�lusban, �s a tov�bbiak erre vonatkoznak, p�ld�ul a f�gg�leges ecsetvon�sok szinte mindegyike egy sz�les, ferde "bunk�val" kezd�dik. A v�zszintes von�snak �ltal�ban a v�g�n van ehhez hasonl�. A n�gysz�gek jobb fels� sark�n megfigyelhet�, hogy egy ferde �let alkot� vastag sarka van. Ezeket mind-mind az ecset j�t�ka alak�tja ki. Egyr�szt az ecset h�z�s�nak ir�nya, m�sr�szt az hat�rozza meg, hogy az ecsetet mennyire nyomjuk oda a pap�rhoz, vagyis milyen sz�lesen h�zzuk a von�st. Ezeknek a megtanul�sa rengeteg gyakorl�st �s m�g t�bb gyakorl�st ig�nyel. Nekem az els� sz�momra is tetsz� f�gg�leges von�st egy �vnyi gyakorl�s ut�n siker�lt megh�znom, �s persze m�g nem t�k�letes.
A legfontosabb von�sokon bel�l az ecset �tj�t mutatja a k�vetkez� �bra:

A kis k�k nyilak az ecset fontosabb ir�nyv�ltoztat�sainak a hely�t jel�lik. L�that�, hogy p�ld�ul egy heng megh�z�sa sor�n az ecset t�nylegesen mennyivel nagyobb utat megtesz, mint amilyen hossz� v�g�l az ecsetvon�s maga.

Ezek a szab�lyok seg�tik a kalligr�fust abban is, hogy ne az ecset milyens�ge hat�rozza meg az ecsetvon�s milyens�g�t. Ha egy gyeng�bb min�s�g� vagy egy �regebb ecsettel ezen szab�lyok betart�sa n�lk�l egyszer�en v�zszintes vo�st h�zunk, annak a v�gei, de legal�bbis egyik v�ge cs�kozott vagy cs�ny�n sz�gletes lesz. Saj�t tapasztalatom is azt mutatja, hogy ellenben ha ezeket a szab�lyokat betartjuk (�s persze nagyon sokat gyakoroljuk az egyes von�sokat), akkor szinte "megszabadulhatunk az ecsett�l" abban az �rtelemben, hogy ak�rmilyen min�s�g� ecsettel tudunk sz�p von�sokat h�zni.

Saj�t magam azt tapasztaltam, hogy bizonyos gyakorl�s ut�n t�nylegesen is meg lehet szabadulni az ecsett�l, mint ezk�zt�l. Ha r� tudok �rezni a dolog �z�re, akkor b�rmilyen eszk�zzel tudok sz�p kalligr�fi�t alkotni. Fogkef�vel a f�rd�szobat�kr�n, vizes szivaccsal...stb. Ennek egy�bk�nt, m�rmint a vizes szivaccsal t�rt�n� kalligr�fi�nak k�n�ban nagy hagyom�nya van. Id�s k�naiak gyakran egym�ssal versengve, gyakran csak egyed�l, kez�kben botra er�s�tett szivaccsal �s v�zzel a nagy terek k�veire k�sz�tenek kalligr�fi�kat. Ezek term�szetesen p�r perc ut�n elt�nnek, de pont ebben rejlik a dolog t�n�keny sz�ps�ge.

Info: Ayumi oldala