A civiliz�ci� els� jelei a jap�n szigetvil�gban a Dzs�mon korszakb�l sz�rmaznak, �s i. e. 10. �vezredben jelentek meg, melyeknek jellemz�i a mezolitikus �s neolitikus, f�lig letelepedett, vad�sz�-gy�jt�get� �letm�dra �s a mez�gazdas�g kezdetleges form�ira utalnak. Az ebb�l az id�szakb�l sz�rmaz�, agyagb�l k�sz�lt ed�nyek, melyeket d�szes mint�zattal d�sz�tettek, a fazekass�g legid�sebb darabjai k�z� tartoznak a vil�gon.

A Jajoi korszak i. e. 3. sz�zadban kezd�d�tt, amikor is el�sz�r jelentkezett a rizstermeszt�s, a vas- �s bronzm�vess�g �s az ed�nyk�sz�t�s �j form�ja, amelyet a K�n�b�l �s Kore�b�l �rkez� bev�ndorl�k hoztak magukkal. A Jajoi kult�ra fejl�d�s�vel az megkezd�d�tt a mez�gazdas�g rohamos fejl�d�se.

A k�nai Han k�nyvben tal�lhat� az els� �r�sos eml�t�s a jap�nokr�l. A h�rom kir�lys�g feljegyz�sei szerint a leger�sebb kir�lys�g a szigetvil�gban a 3. sz�zad alatt a Jamataikoku volt.

A 6. sz�zadban Korea kir�lys�gain kereszt�l a mah�j�na buddhizmus megkezdte terjed�s�t Jap�nban. A korai ellen�ll�sok ellen�re a buddhizmus az Aszakusza korszak vezet� r�teg�nek k�zbenj�r�s�val egyre nagyobb elismer�snek kezdett �rvendeni. ^[7]

A 8. sz�zadi Nara korszakban jelentkezett egy egys�ges �s er�s vezet�ssel rendelkez� Jap�n �llam, melynek k�zpontja a cs�sz�ri sz�khely, Heidzs�-kj�, vagy mai nev�n Nara volt. A k�nai adminisztr�ci�s rendszer fokozatos �tv�tele ut�n a Nara korszakban megjelent a kezdetleges �rott irodalom. Ebben a korban keletkezett k�t jelent�s kr�nika, a Kodzsiki �s a Nihonsoki.

784-ben Kammu cs�sz�r �thelyezte sz�khely�t Nagaokakj�ba, de mind�ssze egy r�vid 10 �ves id�szakra. 794-ben a f�v�rost ism�t �tk�lt�ztett�k. �j helye Heian-kj�, a mai Kiot� lett, ahonnan a cs�sz�rok t�bb mint 1000 �vig ir�ny�tott�k az orsz�got. Az �jonnani �thelyez�ssel megkezd�d�tt a Heian-korszak, mely sor�n kialatkult a bennsz�l�tt jap�n irodalom, k�lt�szet �s m�v�szet. Ekkort�jt sz�letett Sikibu Muraszaki Gendzsi monogatan c�m� alkot�sa �s a Kimi ga jo, a mai Jap�n nemzeti himnusza.

Jap�n feudalista korszak�t egy �j harcos uralkod� oszt�ly, a szamur�j r�teg kialakul�sa jellemezte. 1185-ben Minamoto no Joritomot, aki legy�zte az ellens�ges Taira kl�nt, kinevezt�k s�gunnak �s az orsz�g katonai k�zpontj�t Kamakur�ban hozt�k l�tre. Joritomo hal�la ut�n a H�dzs� kl�n ker�lt hatalomra a s�gunok korm�nyz�jak�nt. A zen buddhizmus is Kamakura korszakban, 1185 �s 1333 k�z�tt kezdett terjedni �s n�pszer�v� v�lni a szamur�jok k�r�ben. 1274-ben �s 1281-ben a Kamakura s�gun�tus mongol inv�zi�kat vert vissza, igaz viharok seg�ts�g�vel. Ezeket a viharokat a jap�nok kamikadz�knak (magyarul isteni sz�l) nevezt�k el. A Kamakura s�gun�tusnak Go-Daigo cs�sz�r vetett v�get, �m �t 1336-ban Takaudzsi Asikaga s�gun meg�lte. Az ezut�n k�vetkez� Asikaga s�gun�tus a feud�lis hadurak birodalmainak (jap�nul daimj�) �ldozata lett. Ekkor t�rt ki az �nin h�bor�.

A 16. sz�zad alatt misszion�riusok �s keresked�k �rkeztek Jap�nba Portug�li�b�l, megind�tva a Nanbant (magyarul d�li barb�rok), a Jap�n �s a nyugat k�z�tti vir�gz� gazgas�gi �let korszak�t.

Nobunaga Oda sz�mos had�r ter�let�t h�d�totta meg eur�pai fegyverek seg�ts�g�vel, �m 1582-ben, amikor m�r majdnem az eg�sz orsz�got egyes�tette, mer�nylet �ldozata lett. Nobunag�t Hidejosi Tojotomi k�vette, aki 1590-ben egyes�tette a nemzetet. Hidejosi k�tszer is elfoglalta Kore�t, de a sz�mos koreai �s k�nai veres�g, valamint a vez�r hal�la miatt 1598-ban a jap�n seregek Korea elhagy�s�ra k�nyszer�ltek.

Hidejosi hal�la ut�n Iejaszu Tokugava meger�s�tette r�gensi hatalm�t. Miut�n 1600-ban h�bor� t�rt ki a Sekigaharai csat�ban legy�zte az ellens�ges kl�nokat, �s 1603-ban s�gunn� nevezte ki mag�t, megalap�tva Ed�ban, a mai Toki�ban a Tokugava s�gun�tust. Ez a s�gun�tus t�bb f�le rendeletet hozott, mint p�ld�ul a szankin-kotai, amellyel a daimi�k hatalm�t akart�k korl�tozni, �s a szakoku, amely k�t �s f�l �vsz�zadra elz�rta a Jap�nt a k�lvil�gt�l. Az Edo korszakban fejl�d�tt a kokugaku, amely egy tanulm�ny volt a Jap�n n�pr�l amit a jap�nok �rtak, valamint a rangaku, ami a nyugati tudom�nyok tanulm�nya volt.

1854. m�rcius 31-�n Matthew Perry sorhaj�kapit�ny vezet�s�vek az Amerikai Egyes�lt �llamok haditenger�szet�nek fekete haj�i behaj�znak Jap�nba, r�er�ltetve a kanagavai egyezml�nnyel az orsz�gra azt, hogy megnyissa kik�t�it a k�lvil�g sz�m�ra. A 1867 �s 1868 k�z�tti Boshin h�bor� megbuktatta a s�gun�tust, �s a Meidzsi reformok egy cs�sz�rk�zpont� orsz�got hoztak l�tre. Jap�n �tvette a nyugati politikai, igazs�g�gyi �s katonai rendszereket �s a Nagy Britanni��hoz hasonl� parlament�lis rendszert. 1882-ben Hirobumi Ito lett Jap�n els� minisztereln�ke. A Meidzsi korszak reformjai a Jap�n Birodalmat egy iparos�tott vil�ghatalomm� alak�tott�k �t, amely a nyersanyagok megszerz�se �rdek�ben h�bor�kat ind�tott szomsz�dai ellen. Az 1894 �s 1895 k�z�tti els� k�nai-jap�n h�bor�ban �s az 1904 �s 1905 k�z�tti orosz-jap�n h�bor�ban aratott gy�zelmek ut�n Jap�n megh�d�totta Kore�t, Tajvant �s a Szahalin sziget d�li r�sz�t.

A 20. sz�zad elej�n r�vid ideig fenn�lt Tais� demokr�cia be�rny�kolta Jap�n terjeszked�s�t �s militariz�l�d�s�t. Az els� vil�gh�bor�ban az orsz�g a gy�ztes sz�vets�gesek oldal�n �llt, �m k�t �v eltelt�vel kil�pett a nemzetek lig�j�b�l. 1936-ban Jap�n al��rta az Antikomintern Paktumot az Adolf Hitler vezette Harmadik Birodalommal, ami v�g�l ahhoz vezetett, hogy 1941-ben a Jap�n Birodalom csatlakozott a tengelyhatalmakhoz.

1937-ben Jap�n megt�madta K�na egyes r�szeit, elind�tva ezzel a m�sodik k�nai-jap�n h�bor�t, ami ut�n az Amerikai Egyes�lt �llamok olaj embarg�t l�ptetett �rv�nybe a birodalommal szemben. 1941. december 7-�n Jap�n megt�madta a Pearl Harbor-i amerikai haditenger�szeti b�zist �s hadi�llapotott hirdetett ki az Egyes�lt �llamok, az Egyes�lt Kir�lys�g �s Hollandia ellen (ezek az esem�nyek sodort�k bele az Egyes�lt �llamokat a m�sodik vil�gh�bor�ba. Miut�n az USA 1945-ben atombomb�t dobott k�t jap�n v�rosra, Hirosim�ra �s Nagaszakira, �s a Szovjetuni� bel�pett az orsz�g elleni h�bor�ba, Jap�n augusztus 15-�n felt�tel n�lk�l megadta mag�t a sz�vets�geseknek. A h�bor� Jap�nban t�bb milli� ember�letet k�vetelt �s elpuszt�totta az orsz�g gazdas�g�t �s infrastrukt�r�j�t. A toki�i perben, amit a sz�vets�gesek ind�tottak el a h�bor�s b�n�s�k megb�ntet�s�re 1946. m�jus 3-�n, t�bb h�bor�s jap�n vezet�t, k�zt�k Todzs� Hideki minisztereln�k�t, kiv�geztek.

1947-ben Jap�n �j pacifista alkotm�nyt fogadott el, megkezdve a liber�lis demokr�cia korszak�t. A hivatalos amerikai megsz�ll�s 1952-ig tartott. 1956-ban Jap�n bel�pett az Egyes�lt Nemzetek Szervezet�be. A hihetetlen gazdas�gi n�veked�s ut�n Jap�n a vil�g m�sodik legnagyobb gazdas�ga lett a vil�gban.