Jap�n (jap�nul, Nihon vagy Nippon, hivatalosan , Nihon-koku vagy Nippon-koku) egy �n�ll� szigetorsz�g Kelet-�zsi�ban. A Csendes-�ce�nban, K�n�t�l, a Koreai-f�lszigett�l valamint Oroszorsz�gt�l keletre, az Ohotszki-tenger �s a D�l-k�nai-tenger k�z�tt fekszik. A kandzsi karakterek, melyekb�l a jap�n nyelvben az orsz�g neve �ll, nap eredetet jelentenek, ez�rt Jap�nt sokszor illetik a felkel� nap orsz�ga jelz�vel. F�v�rosa �s egyben legnagyobb v�rosa Toki�, amely az �llam 47 prefekt�r�j�nak egyike.

T�bb mint 3000 szigetb�l �ll, amelyek k�z�l a legnagyobbak Hons�, Hokkaid�, Kj�s� �s Sikoku. A szigetek t�bbs�ge hegyes, legt�bbj�k vulkanikus eredet�, �gy mint az orsz�g legmagasabb pontja, a Fudzsi-szan, amely 3776 m�ter magas. 128 milli� lakos�val a vil�g 10. legn�pesebb �s 377 873 n�gyzetkilom�teres ter�let�vel a 62. legnagyobb ter�let� �llam a vil�gon. A Nagy Toki�i Agglomer�ci�, melynek r�sz�t k�pezi a f�v�ros, Toki�, �s n�h�ny k�zeli prefekt�ra is, a legnagyobb urbaniz�lt r�gi� a F�ld�n, t�bb mint 30 milli� f�s lakoss�ggal.

A r�g�szeti kutat�sok alapj�n a jap�n szigetvil�g m�r a fels� paleolitikum korszak�ban lakott volt. Jap�n els� �r�sos eml�t�se egy k�nai k�nyvben tal�lhat�, amely az 1. sz�zadb�l sz�rmazik. Az orsz�g t�rt�nelm�t a k�ls� befoly�s, az ezut�n k�vetkez� t�bb �vsz�zadnyi elszigetelts�g, majd az �jabb hirtelen nyit�s jellemzi. A mai jap�n kult�ra a hagyom�nyos �s a modern jap�n jegyeket is mag�n hordozza. Miut�n 1947-ben Jap�n elfogadta �j pacifista alkotm�ny�t, az orsz�g egys�ges alkotm�nyos monarchia, cs�sz�rral �s v�lasztott parlamenttel, a Jap�n Orsz�ggy�l�ssel.

A „felkel� nap orsz�ga” – vil�ghatalom, a F�ld m�sodik legnagyobb gazdas�g�val rendelkezik, a vil�g legnagyobb k�lf�ldi befektet�je, valamint a hatodik legnagyobb export�r �s import�r. Jap�n az APEC, az ENSZ, a G4, a G8 �s az OECD tagja.