A Ying-Yang-elm�let megismer�se felt�tlen�l fontos mind a gy�gy�szat, mind a k�nai gondolkod�si rendszer meg�rt�se szempontj�b�l. Yin �s Yangnak nevezz�k a term�szet, a k�rnyezet, a vil�g minden jelens�g�ben megl�v� ellent�tek egys�g�t. Eszerint a vil�g egys�ges eg�sz, �s ez az eg�sz a k�t ellent�t egyenl� ar�ny�nak a k�vetkezm�nye. A Yin-Yang elm�lete olyan rendszer, amely a k�t p�lus �ltal alkotott egys�gen alapul. �n�ll�an sem energi�juk, sem anyagi term�szet�k nincs. A vil�gegyetem minden jelens�ge tartalmazza a Yin �s a Yang jelleget pl. hideg-meleg, nappal-�jszaka, mozg�s-�ll�s, akt�v-passz�v stb. A Tao elve szerint semmilyen dolog nem l�tezhet csup�n mag�ban, vagy �nmag��rt. Minden jelens�g mag�ban hordja a v�ltoz�s, az ellenkez�be fordul�s lehet�s�g�t. �gy azt mondhatjuk, hogy a vil�g a Yin �s a Yang jelleg� er�k �lland� v�ltoz�sb�l �ll. Ezek az er�k norm�lis k�r�lm�nyek k�z�tt egyens�lyban vannak. Egyik sem l�tezhet a m�sik n�lk�l, hisz egym�st tartj�k mozg�sban. A r�gi vers �gy �r:

"A yang gy�kerei a yinben vannak
A yin gy�kerei a yangban.
Yin n�lk�l yang nem �led,
Yang n�lk�l yin nem sz�letik."

Egym�ssal ellent�tes, de egym�st kieg�sz�t� fogalmak ezek, egyik sem l�tezhet a m�sik n�lk�l. "A yin �s a yang megk�l�nb�ztethet�, de el nem v�laszthat�" (S�rga Cs�sz�r Belgy�gy�szati k�nyve). Ez azt jelenti, hogy minden dolognak a vil�gon k�t arculata van. A nap feloszthat� nappalra �s �jszak�ra. A fajok n�st�nyre �s h�mekre stb. A Yin-Yang feloszt�s �rz�keltet�s�re sz�mtalan vari�ci� l�tezik. Az orvosl�s az alapok meg�rt�s�hez, az �n. 8 princ�piumot (alapot, alapmodellt) haszn�lja.

A yin �ltal�nos jellemz�i
bels�
hideg
tompa
hi�ny

A yang �ltal�nos jellemz�i
k�ls�
meleg
�les
t�bblet

Ebb�l kiindulva a vil�gon b�rmely min�s�g feloszthat�. A jobb meg�rt�s kedv��rt vegy�nk m�g p�r p�ld�t.

Minden Yin jelleg�, ami: passz�v, n�ies, alacsony, befogad�, a nyugalmas, az �jszaka, az �rny�k, a befel� fordul�s stb.

Minden Yang jellem� ami: akt�v, f�rfias, magas, mozgalmas, az nappal, a f�ny, kifel� ir�nyul� mozdulat stb.

Jelleg�n�l fogva a rendszer tov�bboszthat�. A hidegn�l pl. a csapv�z (ami Yin jelleg�) van hidegebb, pl. a j�g. Ekkor az el�z� (a csapv�z) az ut�bbihoz k�pest (j�g) Yang jelleg�. A Yin �s a Yang �lland� mozg�sban, n�veked�sben �s cs�kken�sben van. A v�ltoz�sok mindig bek�vetkeznek, de emberi m�rt�kkel k�l�nb�z� id�ben. Mikor "vir�gzik a Tisza", a tiszavir�g teljes �lete 2-4 �ra. Egy fa �lete lehet t�bb sz�z �v is, egy szikl�� t�bb ezer.

Az �vszakok v�ltoz�sa is j�l szeml�lteti a Yin �s a Yang jelens�g�t. T�lt�l ny�rig a leveg� fokozatosan melegszik. Ekkor a term�szetben a Yin jelleg cs�kken, a Yang jelleg n�vekszik. Ny�rt�l t�lig a helyzet ford�tott, a Yang cs�kken �s a Yin n�vekszik. A term�szet szerint n�zve a tavasz a n�vekv� Yang ideje. A ny�r a Yang cs�csa. Az �sz a cs�kken� Yang �s n�vekv� Yin ideje. A t�l a Yin cs�csa.

Ha az �ra szerint n�zz�k: �jf�lkor sz�letik a Yang, folyamatosan n�vekszik, �s d�li 12-kor �ri el a cs�cs�t, ekkor sz�letik a Yin �s �jf�lre �ri el a tet�pontj�t.

Yin �s Yang a betegs�g szempontj�b�l
Yang jelleg�: akut bajok, gyors lefoly�s� betegs�g az �les f�jdalom, a hirtelen v�ltoz� �llapotok stb.

Yin jelleg�: kr�nikus betegs�g, lappang� k�rs�gok, tompa f�jdalom, lassan v�ltoz� �llapotok stb.

Az emberi testben v�gbemen� folyamatok is jellemezhet�ek ezzel az elm�lettel. Ha ezek a folyamatok norm�lisan a maguk rendes idej�ben zajlanak, akkor relat�v egyens�ly van az emberi szervezetben. Ha ez az egyens�ly b�rmely ok miatt nem tarthat� fent, akkor alakul ki a betegs�g.

Ahogy a kor�bban le�rtakb�l l�thatjuk a Yin-Yang elv nagyon fontos r�sze az orvosl�snak. Az ember f� szerveit �s az �ket t�pl�l� csatorn�kat is felosztott�k Yin vagy Yang jelleg�k szerint. Ennek a diagnosztika �s a ter�pia szempontj�b�l volt nagy jelent�s�ge. N�zz�nk p�ld�kat!

Az �t Yin jelleg� szerv: a Sz�v, a M�j, a L�p, a Vese �s a T�d�.

Az �t Yang jelleg� szerv: a V�konyb�l, a Gyomor, a Vastagb�l, a H�lyag �s az Epeh�lyag