“Minden ember boldog akar lenni”… fogalmazza meg a r�gi sl�ger mindannyiunk egyetemes v�gy�t. �gy t�nik ez a v�gyunk nem nagyon teljes�l, hiszen a k�l�nb�z� epidemiol�giai vizsg�latok szerint minden 5. ember depresszi�s .

A depresszi� fogalma m�ra �ltal�nos haszn�lat� lett, a szakmai nyelvb�l k�znyelvi sz�v� v�lt. Az orvosi, a pszichi�triai nosol�gia nagyon prec�zen meghat�rozza, hogy mi a depresszi�:

DSM (Diagnostic Statistical Manual) IV: Major depressz�v zavar, egyszeri epiz�d. t�netek: levert hangulat, �rdekl�d�s cs�kken�se, s�lyv�ltoz�s, alv�szavar, nyugtalans�g vagy g�tolts�g, f�rads�g, �rdektelens�g, cs�kkent d�nt�si k�szs�g, hal�l gondolat�val val� foglalkoz�s. Visszat�r� major depressz�v zavar), dysthimi�s zavar, depressz�v zavar, bipol�ris zavar, valami �ltal kiv�ltott hangulatzavarok (pszichoakt�v szer). A folyamat lehet kr�nikus, katat�n, melank�li�s, at�pusos, posztpart�m, valamint szezon�lis, epizodikus, rapid ciklus�.

A k�znyelv sokkal �ltal�nosabban haszn�lja a depresszi� kifejez�st. Bele �rti a szomor�s�got, a b�natot, a b�t, a rosszkedvet, rossz hangulatot, az elkesered�st, a csal�d�st, a vesztes�g�rz�st, stb. �gy kiss� leegyszer�s�t� m�don a hangulataink v�ltoz�sait k�nnyen betegs�gk�nt �li meg.

M�gt�bben vannak, akik ha nem is tudj�k �rz�seiket a fentebb eml�tett kateg�ri�kba besorolni, hanem egyszer�en “rosszul �rzik magokat a b�r�kben”. Ilyenkor esz�kbe nem jut lelki betegs�gre gondolni. Gyenges�gnek, sz�gyenleni val� helyzetnek, �llapotnak �lik meg �rz�s�ket. Sok esetben testi panaszaik h�tter�ben is ezek a lelki folyamatok lelhet�k fel

A ma �rv�nyben l�v� diagnosztikai rendszer alapj�n a depresszi�t 9 t�netb�l �ll� sk�l�val azonos�tj�k. A t�netek rendre a k�vetkez�k:

1. depresszi�s hangulat,
2. az �rdekl�d�s besz�k�l�se, �r�mtelens�g,
3. jelent�s s�lycs�kken�s vagy -gyarapod�s, azaz �tv�gytalans�g vagy farkas�tv�gy�s�g,
4. alv�szavar (kev�s, nyugtalan alv�s, vagy t�l sok alv�s),
5. lelassults�g, g�tolts�g (vagy nyugtalans�g, agit�lts�g),
6. f�radts�g (testi, lelki gyenges�g),
7. �rdektelens�g, k�ros �nv�dol�s, b�ntudat,
8. cs�kkent szellemi k�pess�gek (gondolkod�si, �sszpontos�t�si, d�nt�si),
9. a hal�l, az elm�l�s gondolata, �ngyilkoss�gi eszm�k, visszat�r�en is.

A fent r�szletezett t�netik�p m�g kieg�sz�lhet testi t�netekkel, csapong�ssal, fejf�j�ssal, mellkasi, hasi panaszokkal, vegetat�v izgalmi jelekkel stb. Ami az okok f�lder�t�s�t illeti, a modern tudom�nyos �ll�spont a k�l�nb�z� okok egyidej� jelenl�t�t vallja. Ebben helyet kaphat a genetikai hajlamt�l a k�zponti idegrendszer biok�miai folyamatainak elv�ltoz�s�n kereszt�l a szem�lyis�gfejl�d�s rendelleness�g�ig sz�mtalan t�nyez�.