A Ying-Yang-elmélet megismerése feltétlenül fontos mind a gyógyászat, mind a kínai gondolkodási rendszer megértése szempontjából. Yin és Yangnak nevezzük a természet, a környezet, a világ minden jelenségében meglévő ellentétek egységét. Eszerint a világ egységes egész, és ez az egész a két ellentét egyenlő arányának a következménye. A Yin-Yang elmélete olyan rendszer, amely a két pólus által alkotott egységen alapul. Önállóan sem energiájuk, sem anyagi természetük nincs. A világegyetem minden jelensége tartalmazza a Yin és a Yang jelleget pl. hideg-meleg, nappal-éjszaka, mozgás-állás, aktív-passzív stb. A Tao elve szerint semmilyen dolog nem létezhet csupán magában, vagy önmagáért. Minden jelenség magában hordja a változás, az ellenkezőbe fordulás lehetőségét. Így azt mondhatjuk, hogy a világ a Yin és a Yang jellegű erők állandó változásból áll. Ezek az erők normális körülmények között egyensúlyban vannak. Egyik sem létezhet a másik nélkül, hisz egymást tartják mozgásban. A régi vers így ír:

"A yang gyökerei a yinben vannak
A yin gyökerei a yangban.
Yin nélkül yang nem éled,
Yang nélkül yin nem születik."

Egymással ellentétes, de egymást kiegészítő fogalmak ezek, egyik sem létezhet a másik nélkül. "A yin és a yang megkülönböztethető, de el nem választható" (Sárga Császár Belgyógyászati könyve). Ez azt jelenti, hogy minden dolognak a világon két arculata van. A nap felosztható nappalra és éjszakára. A fajok nőstényre és hímekre stb. A Yin-Yang felosztás érzékeltetésére számtalan variáció létezik. Az orvoslás az alapok megértéséhez, az ún. 8 princípiumot (alapot, alapmodellt) használja.

A yin általános jellemzői
belső
hideg
tompa
hiány

A yang általános jellemzői
külső
meleg
éles
többlet

Ebből kiindulva a világon bármely minőség felosztható. A jobb megértés kedvéért vegyünk még pár példát.

Minden Yin jellegű, ami: passzív, nőies, alacsony, befogadó, a nyugalmas, az éjszaka, az árnyék, a befelé fordulás stb.

Minden Yang jellemű ami: aktív, férfias, magas, mozgalmas, az nappal, a fény, kifelé irányuló mozdulat stb.

Jellegénél fogva a rendszer továbbosztható. A hidegnél pl. a csapvíz (ami Yin jellegű) van hidegebb, pl. a jég. Ekkor az előző (a csapvíz) az utóbbihoz képest (jég) Yang jellegű. A Yin és a Yang állandó mozgásban, növekedésben és csökkenésben van. A változások mindig bekövetkeznek, de emberi mértékkel különböző időben. Mikor "virágzik a Tisza", a tiszavirág teljes élete 2-4 óra. Egy fa élete lehet több száz év is, egy szikláé több ezer.

Az évszakok változása is jól szemlélteti a Yin és a Yang jelenségét. Téltől nyárig a levegő fokozatosan melegszik. Ekkor a természetben a Yin jelleg csökken, a Yang jelleg növekszik. Nyártól télig a helyzet fordított, a Yang csökken és a Yin növekszik. A természet szerint nézve a tavasz a növekvő Yang ideje. A nyár a Yang csúcsa. Az ősz a csökkenő Yang és növekvő Yin ideje. A tél a Yin csúcsa.

Ha az óra szerint nézzük: éjfélkor születik a Yang, folyamatosan növekszik, és déli 12-kor éri el a csúcsát, ekkor születik a Yin és éjfélre éri el a tetőpontját.

Yin és Yang a betegség szempontjából
Yang jellegű: akut bajok, gyors lefolyású betegség az éles fájdalom, a hirtelen változó állapotok stb.

Yin jellegű: krónikus betegség, lappangó kórságok, tompa fájdalom, lassan változó állapotok stb.

Az emberi testben végbemenő folyamatok is jellemezhetőek ezzel az elmélettel. Ha ezek a folyamatok normálisan a maguk rendes idejében zajlanak, akkor relatív egyensúly van az emberi szervezetben. Ha ez az egyensúly bármely ok miatt nem tartható fent, akkor alakul ki a betegség.

Ahogy a korábban leírtakból láthatjuk a Yin-Yang elv nagyon fontos része az orvoslásnak. Az ember fő szerveit és az őket tápláló csatornákat is felosztották Yin vagy Yang jellegük szerint. Ennek a diagnosztika és a terápia szempontjából volt nagy jelentősége. Nézzünk példákat!

Az öt Yin jellegű szerv: a Szív, a Máj, a Lép, a Vese és a Tüdő.

Az öt Yang jellegű szerv: a Vékonybél, a Gyomor, a Vastagbél, a Hólyag és az Epehólyag